Mi az a fejlett tartós fenyegetés (APT)?

A „kibertámadás” kifejezés gyakran olyan hirtelen incidensek képeit idézi, amelyek során hackerek rohannak be, hogy információkat lopjanak vagy megzavarjanak. A kiberfenyegetés egyik legalattosabb és legveszélyesebb formája azonban az árnyékban működik – csendesen, módszeresen és hosszabb ideig. Ezek a kiszámított támadások Fejlett tartós fenyegetések (APT) - lassan égő, lopakodó és riasztóan hatékony támadások.

Az APT-k nem a tipikus hackek. Magasan képzett, gyakran államilag támogatott vagy jól finanszírozott támadók hajtják végre ezeket a támadásokat. Időt, intelligenciát és technológiai szakértelmet fektetnek be, hogy beszivárogjanak egy hálózatba. Miután bejutottak, észrevétlen marad, megfigyelik, lopnak vagy szabotálnak. Céljaik a politikai kémkedéstől a gazdasági szabotázsig terjednek, céljuk a vállalatok, a kritikus infrastruktúra és a kormányzati rendszerek.

Ahogy ezek a fenyegetések fejlődnek, a szervezeteknek egy lépéssel előrébb kell maradniuk. Ez a cikk feltárja, mik azok az APT-k, hogyan szivárognak be és hogyan használják ki a rendszereket, és mit tehetnek a szervezetek önmaguk védelmében. Feltárjuk ezeknek a támadásoknak az anatómiáját, azonosítjuk a leginkább veszélyeztetett csoportokat, és megvitatjuk a többrétegű biztonsági stratégiákat, amelyek magukban foglalják a forgalom megfigyelését, az adathalászat elleni védelmet, az emberi tudatosságot és olyan fejlett eszközöket, mint pl. captcha.eu, amelyek segítenek az automatizált forgalom szűrésében és a sebezhetőségek csökkentésében.

Az APT-k megértése nem csupán technikai szükségszerűség, hanem üzleti szükséglet. Bár egyetlen megoldás sem védhet teljes mértékben az APT-k ellen, a tudás és a proaktív védelem segíthet abban, hogy szervezete ellenálló maradjon ezekkel a tartós digitális fenyegetésekkel szemben.

Mi is pontosan az Advanced Persistent Threat (APT)?

An Fejlett tartós fenyegetés nem csak egy meghatározott típusú támadás; inkább a támadók által alkalmazott taktikára utal, akik világos, hosszú távú célokat szem előtt tartva tevékenykednek. Az APT-ket jellemzően jól finanszírozott, magasan képzett csoportok végzik, gyakran nemzetállami támogatással. Motivációjuk túlmutat a rövid távú anyagi haszonszerzésen vagy az egyszerű kiberbűnözésen. Ehelyett általában az a céljuk, hogy vállalati kémkedésben vegyenek részt – értékes üzleti titkok és szellemi tulajdon eltulajdonítása –, vagy hogy hosszú távú károkat okozzanak egy szervezet terveiben és infrastruktúrájában.

Az APT „fejlett” komponense az alkalmazott kifinomult módszerekre utal. A támadók az egyedi tervezésű rosszindulatú programok, a social engineering és más technikai kizsákmányolások keverékét használják a hagyományos védekezés megkerülésére. Megközelítésük módszeres, és gyakran magában foglalja a felderítés, a kiaknázás és a hálózatokon belüli oldalirányú mozgás több fázisát. A „tartós” szempont kiemeli a támadók azon képességét, hogy huzamosabb ideig, néha akár éveken keresztül észrevétlenül maradjanak a rendszerben, amíg el nem érik a céljaikat. A „fenyegetés” arra a jelentős kockázatra utal, amelyet ezek a támadások jelentenek a szervezetek számára, különösen az érzékeny adatokkal vagy kritikus infrastruktúrával rendelkező szervezetek számára.

Az APT támadások legfontosabb jellemzői

Felderítés (Aufklärung): Az APT támadók általában alapos magatartást tanúsítanak információgyűjtés előtt, hogy megértsék céljaikat. Beleértve, hogy mely felhasználóknak és rendszereknek kell kompromisszumot kötniük céljaik elérése érdekében. Ezt a hírszerzési információt gyakran szociális tervezésen, nyilvános fórumokon és potenciálisan nemzeti hírszerző szolgálatokon keresztül gyűjtik össze.

Életig hátralévő idő (Lebenszeit): Ellentétben a pusztán pénzügyi indíttatású támadásokkal, amelyek gyors megtérülést keresnek, az APT-k célja a hosszan tartó, észrevétlen jelenlét. Technikákat alkalmaznak az észlelés elkerülésére, gyakran a szokásos munkaidőn kívül dolgoznak, és szorgalmasan próbálják elrejteni a nyomaikat. Gyakran létesítenek hátsó ajtók hogy biztosítsák az újbóli belépést, még akkor is, ha a kezdeti hozzáférésüket felfedezik.

Speciális rosszindulatú programok: Az APT támadók a támadási technikák széles skálája, különböző módszereket kombinálva minden támadásban. Bár használhatnak kereskedelmi forgalomban kapható bűnügyi szoftvereket és készleteket, rendelkeznek a saját fejlesztésükhöz szükséges készségekkel és technológiával is saját testre szabott eszközök és polimorf kártevők ha szükséges bizonyos környezetek és rendszerek megkerüléséhez.

Adathalászat: Az APT-támadások jelentős többsége internet-alapú kihasználási technikákat alkalmaz célzott social engineering és lándzsás adathalász e-mailekkel kezdje. A rendszerbe kerülve a támadók oldalirányban mozognak, szétterjednek a hálózaton, értékes adatokat keresnek, és kiterjesztik jogosultságaikat, hogy elérjék a kritikusabb rendszereket.

Aktív támadás: Az APT-k magukban foglalják a jelentős mértékű összehangolt emberi részvétel a támadóktól. A képzett támadók aktívan irányítják a műveletet, figyelemmel kísérik a folyamatot, és szükség szerint módosítják. Nem hagyatkoznak az automatizálásra; aktív, gyakorlati erőfeszítéseket tesznek céljaik elérése érdekében.

Az APT támadás szakaszai

A sikeres APT támadás általában több, egymással összefüggő szakaszban bontakozik ki:

Kiszűrés (adatkinyerés): A kívánt adatok felkutatása és felhalmozása után a támadók rejtett kivonat a hálózatról. Különféle technikákat alkalmazhatnak az észlelés elkerülésére a folyamat során, például titkosíthatják az adatokat, vagy olyan elvonó taktikákat alkalmazhatnak, mint a szolgáltatásmegtagadási (DoS) támadások, hogy eltereljék a biztonsági csapat figyelmét. A hálózat veszélyeztetett maradhat a jövőbeni hozzáférés miatt.

Beszivárgás (Hozzáférés megszerzése): A támadók különféle eszközökkel törik fel a célhálózatot, általában többek között adathalász e-mailek rosszindulatú mellékleteket vagy hivatkozásokat tartalmaz, webalapú rendszerek vagy alkalmazások sebezhetőségeinek kihasználása, vagy feltört bennfenteseken keresztül. A social engineering jelentős szerepet játszik abban, hogy az egyéneket a hozzáférés megadására késztesse.

Láb és oldalirányú mozgás kialakítása (kiterjesztés): A bejutást követően a támadók bevetésre kerülnek rosszindulatú program alagutak és hátsó ajtók hálózatának létrehozásához, lehetővé téve számukra, hogy észrevétlenül navigálhassanak a rendszerben. Akkor ők oldalirányban mozogjon a hálózaton keresztül, feltérképezve annak struktúráját, összegyűjtve a hitelesítő adatokat, és kiterjesztve jogosultságaikat, hogy hozzáférjenek az érzékenyebb területekhez és a kritikus üzleti információkhoz. Több belépési pont és hátsó ajtó is kialakítható a folyamatos hozzáférés biztosítására.

Kit céloznak az APT-k?

Bár a nagyvállalatok és kormányzati szervek gyakran szerepelnek a címlapokon, az APT-k bármilyen méretű szervezetet megcéloznak. Kisebb szervezetek, például tanácsadó cégek, ügyvédi irodák, sőt kis- és középvállalkozások (kkv-k) is célpontok lehetnek. Különösen akkor, ha értékes szellemi tulajdonnal rendelkeznek, vagy kritikus szerepet töltenek be az ellátási láncban. Egyes esetekben a támadók ezeket a kisebb szervezeteket veszik célba, hogy hozzáférjenek nagyobb, jövedelmezőbb társaikhoz.

Lényegében minden olyan szervezet lehet az APT-k célpontja, amely bizalmas adatokat dolgoz fel, vagy informatikai infrastruktúrájára támaszkodik az üzletmenet folytonosságának fenntartása érdekében. E támadások kifinomult természete azt jelenti, hogy senki sem immunis, és a következmények pusztítóak lehetnek.

Fejlett, tartós fenyegetések (APT) elleni védekezés

Az APT-k elleni védekezéshez a többrétegű megközelítés amely különféle stratégiákat kombinál egy robusztus védelem létrehozásához. Nincs egyetlen megoldás ezeknek a támadásoknak a megelőzésére, de a technológiák, eljárások és legjobb gyakorlatok kombinációja jelentősen csökkentheti a kockázatot.

Az APT-k elleni védekezés egyik első lépése az forgalom figyelése. Ez magában foglalja az összes belső és külső hálózati forgalom figyelését a szokatlan viselkedés észlelése érdekében. Az adatmozgás mintáinak azonosításával a szervezetek már korán észrevehetik a lehetséges hátsóajtó-kísérleteket vagy az adatok kiszűrésére irányuló erőfeszítéseket. A következő generációs tűzfalak (NGFW-k) kulcsfontosságú szerepet játszanak itt, mivel részletesebben szabályozzák a forgalmat, és segítenek kiszűrni a rosszindulatú tevékenységeket.

Egy másik kulcsfontosságú stratégia az fehérlistára helyezés. Azáltal, hogy csak engedélyezett alkalmazások és tartományok futhatnak a hálózaton, a szervezetek csökkenthetik a lehetséges támadási felületet. Ezzel megelőzhető az ismeretlen rosszindulatú programok bevezetése, amelyek egyébként behatolhatnak a rendszerbe.

A hozzáférés-szabályozás szintén létfontosságú. Többtényezős hitelesítés (MFA), valamint a legkisebb jogosultság elve biztosítja, hogy még ha a támadó hozzáférjen is a hálózat egy részéhez, ne tudja könnyen kiterjeszteni jogosultságait, vagy oldalirányban mozogni a rendszeren. Az MFA megvalósítása segíthet megakadályozni, hogy a támadók ellopott hitelesítő adatokkal több rendszert is feltörjenek.

Ezen kívül email biztonság kritikus szerepet játszik az adathalász támadások megelőzésében. Azok a megoldások, amelyek képesek elemezni az e-mailek tartalmát, átírni a gyanús URL-eket és azonosítani a rendellenes feladói mintákat, felbecsülhetetlen értékűek abban, hogy megakadályozzák a rosszindulatú üzenetek munkatársait. Ugyanilyen fontos a munkavállalók biztonságtudatos képzése, mivel gyakran ők jelentik az első védelmi vonalat. Az adathalász kísérletek azonosítására és a helyes biztonsági gyakorlatok betartására vonatkozó rendszeres képzés nagymértékben csökkentheti a sikeres támadások valószínűségét.

Olyan eszközök, mint captcha.eu tovább fokozhatja a biztonságot az automatizált rosszindulatú forgalom kiszűrésével. Ezek a CAPTCHA-megoldások megakadályozzák, hogy a robotok kihasználják az online rendszerek sebezhetőségeit. Biztosítják, hogy csak jogos emberi felhasználók lépjenek kapcsolatba a kulcsfontosságú webhelyekkel vagy alkalmazásokkal.

Következtetés

Az APT-k természetéből adódóan az egyik legnagyobb kihívást jelentő kiberfenyegetés, amelyek ellen védekezni kell. Hosszú távú, lopakodó természetük kifinomult támadási technikáikkal kombinálva proaktív és jól koordinált választ igényel. Az APT-k nem csak technikai kérdések; üzleti kockázatot jelentenek. Azok a szervezetek, amelyek nem védik meg magukat ezekkel a fenyegetésekkel szemben, nemcsak értékes adatok elvesztését kockáztatják, hanem jó hírnevüket, infrastruktúrájukat és eredményüket is hosszú távon károsítják.

Az APT-k mögötti taktikák megértésével és átfogó védelmi stratégia alkalmazásával, amely magában foglalja a fejlett fenyegetésfigyelést, az adathalászat megelőzését, a hozzáférés-szabályozást és a legmodernebb eszközöket, mint pl. captcha.eu, a szervezetek erősíthetik ellenálló képességüket. A kulcs az, hogy ébernek maradjunk, tájékozottak maradjunk, és folyamatosan alkalmazkodjunk a digitális fenyegetések folyamatosan változó környezetéhez. Ezáltal a szervezetek jobban védekezhetnek az APT-k ellen, és biztosíthatják legértékesebb digitális eszközeik biztonságát.